SG.hu·

Csigalassú a kubai internet

Hiába létesített a karibi szigetország tavaly februárban optikai kábeles összeköttetést a világgal, a helyi internetezési lehetőségek nem sokat javultak.

Jelenleg a kubai háztartások 3 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel; ezzel a karibi állam olyan országokkal van egy szinten, mint Haiti, Ruanda, Mali vagy Eritrea. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a tavalyi februári fejlesztés ellenére is alig léteznek a külvilágba irányuló szélessávú vezetékes vagy mobil kapcsolatok, tehát nem árt, ha a felhasználó türelmes, ugyanis Kubában az internetezés meglehetősen időigényes tevékenységnek számít. "Akár néhány percig is eltarthat, míg egy oldalt sikerül betölteni" - összegezte tapasztalatait Iván Garcia helyi újságíró, aki havonta átszámítva 20 dollárt fizet ki az internethozzáférésért. Ehhez jön még, hogy az El Nacional vagy a Parque Central nevű szállodákban található kicsit gyorsabb elérések használatáért további dollárokat kell kifizetnie. A két hotel nem feltétlenül kéri el a hivatalos papírokat, ami komoly könnyebbséget jelent a helyi internetezőknek.

Napjainkban a kubaiak 23,2 százaléka fér hozzá rendszeresen a postákon elhelyezett számítógépekhez és az elektronikus postafiókokhoz, de ezek többsége csak a kubai intranethez kapcsolódik. Ugyanakkor a külföldi címzetteknek szóló e-maileket továbbítják.


A karibi sziget meglátogatása egy időutazás a múltba

Leonardo Padura, a legnépszerűbb kubai író számára ez a helyzet elfogadhatatlan, mert elveszítik a csatlakozás lehetőségét a világ többi részéhez és számos technológiai fejlesztéshez sem juthatnak hozzá. Az 57 éves férfi szerencsésnek mondhatja magát, mert a házában van legális internetelérése. Padura szerint a korszerű projektek megvalósítása - például a Mariel konténerkikötő felépítése - szélessávú internethozzáférés nélkül gyakorlatilag lehetetlen feladat. A tudományos munka is komoly hátrányokat szenved, hiszen a helyi kutatók alig tudnak kapcsolatba lépni a külföldi szaktekintélyekkel.

2011 februárjában érkezett meg Kubába Venezuelából az a kábelfektető hajó, amelynek köszönhetően tenger alatti optikai szálas összeköttetést kapott Kuba a világgal. Az új összeköttetés révén 3000-szeresére nőtt az internetes adatátviteli kapacitás a kommunista szigetország és a világ között. Ebből azonban az átlagember számára semmi sem érzékelhető, a kapcsolatok továbbra is akadoznak és lassúak. A karibi országban 2008 márciusában engedélyezték a számítógépek, a DVD- és videolejátszók, a korszerű televíziók, a mobiltelefonok, az autóriasztók és a mikrohullámú sütők árusítását. Az első PC-k 2008 májusában érkeztek meg egy helyi boltba. Akkor egy konfiguráció átszámítva 125 000 forintba került, miközben a kubai havi átlagfizetés 3200 forintnak felelt meg.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2012. 10. 12.. 03:22||#15
LOL Chackotaynak szinte minden mondatat felreertetted. Nem baj, mar megszoktuk toled, hogy szalmabáb érvelést hasznalsz. 😉

A tobbieknek irom, hogy termeszetesen magasabb eletszinvonala lenne a lakossagnak, ha Kuba lefekudt volna Usakianak (vagy ha ugy tetszik, a kapitalizmusnak).
Mivel Castroek nem kivantak nagytokeseket es penzugyi spkeulaciot az orszagban ezert buntetik oket meg ma is, azon felul, hogy a szovjetek oldalan alltak a hideghaboruban of course.

© immovable2012. 10. 10.. 09:08||#14
Gyors internet.

NEM!

Nem engedünk az IMF-nek.

<#idiota><#nevetes1>
© cipo0002012. 10. 09.. 23:22||#13
Ez a Kubában szegénység és nyomor van relatív. Nekünk így tûnik, ám az ottaniaknak, akik internet híján kb. 0 rálátással rendelkeznek a világra, és annak vívmányaira, nekik ez teljesen normális. Õk nem lázonganak- e miatt, és megtanultak vele együtt élni. Elég pénzt be tudnak szedni a turistáktól kis fusikkal, ahhoz, hogy ottani szinten jól éljenek. Azért azt se felejtsük el, hogy akármennyire utálja mindenki a kommunizmust, ott az emberek 99% ának van munkája, és 100% uk biztos benne, hogy soha nem halnak éhen, mert mindig megkapják a maguk adagját. Ehhez képest a nagy fejlett országokban sorra éheznek az emberek, míg mások ülnek a milliárdjaikon amit az esetek 90% ban korrupcióval szereztek.
-1
© fonak2012. 10. 09.. 21:47||#12
Az embargó nem blokád. A világ nagy része pedig nem tartja embargó alatt kubát.
De kifogásnak jó a nyomorukra. Aminek az oka inkább a szocialista gazdasági rendszer, amire páran az "idõsebbek" közül emlékszünk intthonról is, bár Kubához képest sokkal liberalizáltabb formában. Egyébént hogy miért tartják fent az embargót? Valszeg elsõsorban az USA-ba emigrált kubaiak miatt, akik utálják Castro-t, és arra várnak, hogy a Castro-rezsim bukása után átvehessék a hatalmat. Addig meg minél nagyobb a nyomor Kubában, annál jobb, annál esélyesebb, hogy messiásként fogadják majd õket. Max. egy kis dollárt utalnak a rokonoknak, hogy ne haljanak éhen.
+1
© Papichulo2012. 10. 09.. 21:45||#11
"Kubát az USA a kubai forradalom óta embargó alatt tartja"

Miutan a Castro csalad mindenfele kompenzacio nelkul allamositotta az osszes kulfoldi tulajdont az orszagban, logikus volt, hogy az USA egy kicsit "morcos" lett...

"az ebbõl eredõ szegénységet pedig ilyen a kommunizmus,szocializmus és hasonlóknak titulálja"

Kuba sajat magat deklaralta kommunista orszagnak!

"Milyen nagyvonalúak megengedik,hogy számítógépet adhassanak el Kubának"

Ezt is rosszul tudod, mivel eddig senki sem akadalyozta meg Kubanak a szamitogepek vasarlasat. Kuba akadalyozta a sajat allampolgarait, hogy vasarolhassanak ilyen termekeket!

"mért nem azt engedik meg hogy cukornáddal és dohánnyal kereskedjenek."

Az USA csak a sajat cegeinek (es azok kulfoldi leanyvallaltainak) tiltja a kereskedest Kubaval, amugy azzal kereskednek az egesz vilagon, akivel csak akarnak.
-1
© Chakotay2012. 10. 09.. 21:19||#10
Kubát az USA a kubai forradalom óta embargó alatt tartja az ebbõl eredõ szegénységet pedig ilyen a kommunizmus,szocializmus és hasonlóknak titulálja.Milyen nagyvonalúak megengedik,hogy számítógépet adhassanak el Kubának,mért nem azt engedik meg hogy cukornáddal és dohánnyal kereskedjenek.Bizonyára sértené az USA érdekeket és monopóliumát.
+1
© Papichulo2012. 10. 09.. 18:21||#9
"kb. a '70-es évek színvonala"

50-es evek. Meg az amerikaiak hagytak ott oket.

De egyebkent ma is latsz ilyeneket az utcan, csak most mar sok Lada van korulottuk 😊
© Daza5002012. 10. 09.. 17:30||#8
Ja, hogy ez nem egy mai kép...elnézést akkor, nem figyeltem...
© Daza5002012. 10. 09.. 17:29||#7
Eleve ha azokra a járgányokra nézek a képen, kb. a '70-es évek színvonala. :]
© Tinman2012. 10. 09.. 16:45||#6
"Akkor egy konfiguráció átszámítva 125 000 forintba került, miközben a kubai havi átlagfizetés 3200 forintnak felelt meg."

U.e. az arány volt nálunk is anno ~20 éve. Õk most pontosan ott tartanak. Minden téren.
+1